A korábban vártnál mérsékeltebb növekedés, alacsonyabb, de az év közben kissé emelkedő infláció vár a magyar gazdaságra az idén - derül ki a Magyar Nemzeti Bank ma bemutatott Inflációs jelentéséből. A forint gyengélkedése és a szolgáltató cégek visszatekintő árindexálása is hozzájárul ahhoz, hogy a 3%-os inflációs célt csak 2025-ben éri el a jegybank. A növekedést az exportkilátások romlása, és az állami beruházási fogyókúra fékezi, a lakossági fogyasztás beindulása viszont hajtja.
A mai 75 bázispontos kamatvágással párhuzamosan kiadta friss inflációs jelentésének főbb előrejelzéseit a Magyar Nemzeti Bank, amelyből kiderül, hogy a jegybank lefelé módosította az idei inflációs előrejelzését, amelynek középértéke 4,75%-ról 4,3%-ra változott. A GDP-növekedésre vonatkozó előrejelzést is lefelé módosította 2024-re vonatkozóan a jegybank. A jövő évre és 2026-ra vonatkozó előrejelzések sem az infláció, sem a GDP-növekedést illetően nem változtak. A teljes inflációs jelentés csütörtökön jelenik meg.
A Magyar Nemzeti Bank mai kamatdöntő ülésén 75 bázisponttal, 8,25%-ra csökkentette irányadó kamatát. A döntés megegyezik az elemzői konszenzussal, és egyben azt jelenti, hogy a kamatcsökkentési ciklus februári 100 bázispontra gyorsítása csak egyetlen hónapot élt meg.
Meglepetésre februárban is kitartott az inflációcsökkenés Magyarországon, a ma megjelent adatról a Magyar Nemzeti Bank is közzétette szokásos gyorsértékelését, amiben - nem meglepő módon - úgy látja, hogy kedvezően alakulnak az árfolyamatok.
A decemberi infláció az elemzői konszenzusnál is jobb lett, éves alapon 5,5 százalékra lassult a fogyasztói árak emelkedése. A kilátások alapján a szakértők arra számítanak, hogy az infláció tovább csökkenhet az év elején, részben a bázishatások és a nemzetközi árak visszaesése miatt. Az MNB várhatóan folytatja a kamatok csökkentését, és ugyan tér látszik a tempósabb kamatvágásra, óvatos lehet még a jegybank a felfelé mutató kockázatok miatt. A részletes elemzés azt is megmutatja, hogy a visszatérés az egyjegyű inflációhoz lassabb lehet, és a bérnövekedés és egyéb tényezők kockázatot hordoznak a tartós dezinfláció előtt.
Nemrég látott napvilágot egy érdekes ábra, ami azt mutatja, hogy az Európai Unión belül a magyar állam fizette ki 2023-ban a legnagyobb kamatterhet az államadósság után. Ez is azt mutatja, hogy mostanra Magyarországon is véget ért a fiskális fegyelem időszaka: a magas deficitszámokra jött rá a tavalyi 18%-os kamatszint, az egekbe szökő finanszírozási költségek, idén pedig a lakossági állampapírok inflációhoz igazított kamatkiadásai fognak igazán fájni. Az MNB számai alapján évente mintegy 2000 milliárd forinttal több megy el csak arra, hogy a korábbi gazdaságpolitika következményeit fizessük.
Több mint 1400 ponton 1800 visszaváltó automatát telepített a MOHU január elejéig - közölte a társaság csütörtökön.
Megjelent a Magyar Nemzeti Bank decemberi inflációs jelentése. Az már kedden kiderült, hogy a jegybank az infláció tekintetében szeptember óta optimistábbá, a növekedést illetően pedig óvatosabbá vált. A jelentés mai bemutatóján részletesebben is kiderült, milyen gazdasági folyamatokat jósolnak az MNB szakértői.
A mai kamatdöntés indoklásával egyidőben szokás szerint megjelentek a jegybank háromhavonta esedékes, friss inflációs és növekedési előrejelzései. Ezek a a csütörtökön megjelenő teljes inflációs jelentés főbb számainak a megelőlegezését jelentik.
A várakozásoknak megfelelően 75 bázisponttal, 12,25%-ról 11,5%-ra mérsékelte irányadó kamatát a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A kamatcsökkentési tempó akár még hónapokig hasonló lehet.
A magas infláció az elmúlt években nem ugyanúgy érintette az egyes társadalmi csoportokat. A magas jövedelműek az átlagosnál kisebb drágulást érzékelhettek, a szegényebbek és a nyugdíjasok viszont magasabbat - állapítja meg a Magyar Nemzeti Bank.
Az idei költségvetési hiány GDP-arányosan 5,2% lehet a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb előrejelzése szerint, ami magasabb, mint a kormány aktuálisan érvényben levő 3,9%-os célja. A gazdaság az év második felében elkezd növekedni, de szélesebb körű GDP-növekedésre csak 2024-ben lehet számítani - mondta a szeptemberi inflációs jelentés bemutatóján Balatoni András, az MNB igazgatója. Az infláció még jövőre is magas lehet, és csak 2025-ben teljesülhet a jegybanki cél.
A kamatdöntés után a hagyományoknak megfelelően "online háttérbeszélgetést" tart a Magyar Nemzeti Bank (MNB), vagyis Virág Barnabás MNB-alelnök ismerteti a jegybank helyzetértékelését.
A jövő héten a globális monetáris döntések 36 órás periódusa várhatóan felforgatja a világgazdaságot, meghatározva a jegybanki kamatpályákat az év végéig. A szerdán a Federal Reserve kamatdöntésével kezdődő és két nappal később a japán jegybankkal végződő monetáris politikai kavalkád a G20-as csoport felének gazdasági pályáját határozhatja meg.
Ha a kormányzat szeptemberben azt a becslést tartja megalapozhatónak, hogy az éves általános vagy nyugdíjas infláció (a kettő közül a nyugdíjtörvény szerint a magasabbat kell figyelembe venni) legfeljebb 15%-os lesz, vagyis a nyugdíjemelési korrekció idén elmarad, akkor bármilyen matematikai bizonyítással is kívánnak élni, a nyugdíjas társadalom előtti hitelesség erősen sérülhet.
A minimálbérről szóló idei megállapodás tartalmaz egy kitételt, amely szerint év közben újra összeül a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma, hogy tárgyaljanak a legkisebb bérekről. Az alábbiakban a szakszervezeti oldal megbízásából készült elemzést közöljük.
A WHO szerint nagyon nem néz ki jól a helyzet.
Háborús híreink vasárnap.
A hatóságok már őrizetbe vették.
Több élelmiszer, víz és orvosi felszerelés fog bejutni.
Aggódnak a balti országok.
Kilőttek a határidős árak, de meddig lehet a nyugati civilizáció kávéfogyasztási igényeit kielégíteni?
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
